Pilinszky egyik meghatározó jegyeként kell megemlítenünk a hiányos szerkezet használatát, amely rengeteg versét, versmondatát jellemzi. Következetes költői szabadsággal nem tartja be a természetes nyelvhasználat, az irodalmi nyelv szabályait. Számára ez sokszor azért fontos, mert így fejezi ki a költői beszéd nehézségeiről való gondolatait.

A költő játsszi könnyedséggel hagyja ki hol az állítmányt, hol a segédigét/létigét, hol pedig az alanyt. Van, ahol egyszerűen csak befejezetlen egy mondat.
Megkülönböztetünk szövegkörnyezetből kiegészíthető versmondatokat és olyanokat, amelyeknél „gondolatelhagyás” következett be. Ez utóbbinál a hiányosság nem egészíthető ki.

Példák:
-igei állítmány kihagyása:

„Két fehér súly figyeli egymást,
két hófehér és vaksötét súly.” /---/ (Kettő)

Ebben a versmondatban egy ellentétpár is megfigyelhető, mely még inkább kiemeli a súly szócskát. (hófehér és vaksötét)

-névszói állítmány hiánya az ismétlés elkerülése végett:

„Az ágy közös. A párna nem.” /---/ (Életfogytiglan)

-létige kihagyása:

„Tiz ujjam van. Hajam. Fejem.” /---/ /---/ (Summa)

-alany hiánya:

„Egy magányos farkas jött le a faluba.
Reszket előtted.” /---/ (Január)

-befejezetlen mondat:

Amerre a katonák. /---/
Ahogyan a tenger. /---/
Amerre a katonák a vereségben. /---/
Ahogyan a tenger az összetört szentségtartóban.” /---/ (Merre, hogyan?)

Több szakértő is elemezte ezt a jelenséget, véleményezték. Dienes Dóra szerint: „a hiányosság az önállósult mondatok összetartozását, koherenciáját biztosítja”. Petőcz Éva így fogalmazott: „a szöveghiány hozza létre az egységes szöveget”.

Véleményem szerint egészen elképesztő, hogy a költészetben mennyire szabadon is kommunikálhatunk, alkothatunk. Az biztos, hogy az ilyesféle verseket nem lehet egy pillanat alatt, csakúgy ránézésre megérteni, sokszori újragondolást és értelmezést igényelnek.

Forrás: http://adattar.vmmi.org/cikkek/19523/hid_2011_08_09_03_danyi.pdf